Rikyu halála

wabi teamester

„A legnagyobb tea mester (chanoyu no tenka ichi), Sôeki, minden tekintélyét elvesztette az elmúlt, hosszú évek során korrupt, gyanús, titkos viselkedésével. De nem csupán ez, hanem főként az a tény, hogy a Daitokuji templom kapujában egy saját magát ábrázoló faszobrot állíttatott fel, amit azóta Hideyoshi a Modoribashi hídon állíttatott fel, ez botránkoztatta meg az embereket. Még sosem hallottam ehhez hasonlót! Nemesek és közemberek mind csak erről beszélnek ma a városban. A szobor mögött egy plakátot függesztettek ki, amin hihetetlen, bűnös cselekedeteit sorolták fel.”

A szobrot Tenshô 19. éve (1591) második havának 25. napján „feszítették meg”, azaz állították közszemlére az inkriminált plakáttal együtt, az erről szóló tudósítást pedig Suzuki Shimbei jegyezte le, aki mai fogalmaink szerint egy jogtanácsos elöljáró volt. 1989-ben Velencében Ezüst Oroszlán díjat nyert Kei Kumai filmje, a Sen no Rikyu - egy teamester halála, amiben Rikyu tanítványa Honkakubo próbálja megoldani a mester halálának titkát. A film csak egy a témában született számos interpretáció, kutatás és vélemény sorában. Tény, hogy a Daitokuji templom kapuját még az Onin háborúban rombolták le, s mivel Rikyû családja ennek a templomnak a tagja volt, a kaput saját költségére restauráltatta, majd apja halálának 50. évfordulójára emlékezve valóban felállítatta a ma is a templom tulajdonában álló szobrot, ami bambuszbottal és egy chawannal ábrázolja. Ez nem önkényuralmi jelkép, hanem akkoriban megszokott, elfogadott megemlékezési mód volt, ráadásul a kapu és a szobor 1589-ben épült, míg a botrány csak 1591-ben robbant ki. Az igazi ok, ami előzőekben említetteken kívül Rikyû halálához vezethetett, az inkább a változó hatalmi viszonyokban keresendő, amiben döntő volt Rikyû közeli patrónusának, Hidenagának egy hónappal korábban bekövetkezett halála, ami arra késztette a Rikyûval szembenálló hatalomra éhes csoportokat, élükön Ishida Mitsunarival, a Hideyoshi adminisztrációt vezető szamurájjal, hogy támadást indítsanak ellene és megpróbálják elmozdítani a helyéről. Tágabb értelemben ez a harc már Hideyoshi utódlásáról, az országot véglegesen vezető klán hatalmának megszilárdításáról szólt. A történelem fintora, hogy a szigorú, könyörtelen Mitsunari pár évvel Hideyoshi után éppen a saját maga keltette hatalmi harcok áldozata lett.

A másik, nem kevésbé fontos ok Rikyû adminisztrációban betöltött túlságosan erős szerepén kívül gazdasági hatalmában keresendő. Ha ma kinyitunk egy japán tea eszközöket forgalmazó katalógust és meglátunk egy szép, nemes, intarziás, vagy finom mázú vázát, mellette pedig az árát, eláll a lélegzetün. Akkoriban a tea, mai - ma sem túl olcsó - árának is sokszorosába került. Rikyû a mai kereskedőknél sokszorosan könyörtelenebb volt, egy-egy chawanért, vagy tekercsért szó szerint vagyonokat kellett fizetni. Az általa indított és kézben tartott gazdasági hatalom egyedülálló volt, amit az új hatalom egyre nehezebben tűrt meg. Ráadásul a teaeszközök kereskedelmével nem egyszer korrupció gyanúja merült fel ellene.


	Bronz chabana váza 359.000 Yen (kb. 646.000 Ft + ÁFA) egyhavi bér ára		Bronz chabana váza 630.000 Yen (kb. 1.134.000 Ft + ÁFA) KOSÁRBA VELE! Maita

Rikyût a második hónap 13.napján házi őrizetbe vették. Az azt követő 10 napot Sakai birtokai, tulajdonai fölötti végrendelkezéssel töltötte. Szülőházáról ezt írja:

„Komochi (Imaichi, a szülőváros polgármestere) a házam kapuit halálomtól számított húsz hónapon át ne nyissa ki.”

A végrendelkezés tanúja fia, Dôan volt.Nem lehet pontosan tudni, hogy a halála előtti búcsúverset még utolsó Sakai látogatásakor, vagy a dátum szerinti utolsó napokban írta:

" Hetven évnyi élet

Kitartva az utolsó pillanatig

Ezzel díszes kardom

Halálba küldöm pátriarkák és buddhák mindegyikét

S csak egyvalamit viszek magammal

E hosszú kardot

Amit e pillanatban

Az ég felé hajítok."

TenshÔ 19 tavaszán a huszonötödik napon

Rikyû Soeki Koji

Azon a napon döntötték le a mester szobrát és három nappal később Jurakudai otthonában Hideyoshi parancsára, - Maita, Awaji ura szekundáns felügyeletével önkezével vetett véget életének. Aznap eső, zápor és villámok hullottak Kyotóra. A hagyomány úgy tartja, hogy felesége

SÔon fehér kimonóval terítette be férje vérben fekvő testét.

Ugrás az oldal tetejére