| |
A Chaji 茶事 maga a teaszertartás. Pontosabban egy teaszertartás. A szóösszetétel második tagja a 事 (ji , pinyin shi) jelentése dolog, lényeg, mód, tapasztalat. A chaji egy tea megtapasztalása, egy teafogadás. A teaszertartás lényege, hogy egy és megismételhetetlen, s bár felépítését, dramaturgiáját minden részletében ezernyi apró szabály korlátozza, a legfontosabb drámai elem kétségtelenül a tea átnyújtása a vendéglátó (teishu) és a vendégek kimódolt, leginkább néma találkozásában. De a chaji ettől sokkal nagyobb expozíciót és végjátékot kap. A chaji egy teljes teafogadást jelent, ami a szertartást magát jóval megelőző meghívó kérésével indul, a vendégek megérkezésével kezdődik, egy teljes kaiseki étkezést, szakét, koichát és/vagy usuchát tartalmaz, és mindent egybevéve nehéz 3 óránál rövidebb idő alatt megrendezni. Az Urasenke nagy szolgálatot tett azzal, hogy Nyugaton is érthető formába rendezte és tanította a chanoyut, ezért szinte mindenhol az Urasenke szerinti chaji témák terjedtek el. Európában néhány szamurájiskola, Amerikában az Omotosenke is tanulmányozható. Az Urasenke hagyományban hét alap chaji típus létezik, ezek a Shogo; a Yobanashi; az Asacha; a Hango; a Rinji; az Atomi és az Akatsuki. |
|
|
 |
| |
| A Shogo a déli teaszertartás, lehet Ro és Furo is, magában foglalja a tűz elkészítését (gozumi) és teljes kaiseki menüvel jár. |
|
|
| |
| A Yobanashi az alkonyati szertartás, általában téli, vagyis Ro, a meleg élvezetére, a fény-árnyék, meleg-hideg kontrasztjára épül, tsuzukiusuchával, tehát koichát és usuchát is felszolgálunk. |
|
|
| |
| Az Asacha a nyár reggeli időszak, a napkelet teaszertartásra, aminek előkészítéséhez a vendéglátó éjfél körül kel fel. A napkelet, a fény, a melegség, a virágok a derű uralják ezt a fajta szertartást. |
|
|
| |
| A Hango a modern kor teaszertartása, bár nem erre találták ki. Gyakorlatilag minden évszakban és napszakban roval és furoval egyaránt felépíthető, de általában valamilyen étkezés után következik, ezért külön ételt már nem, csak édességet szolgálunk fel. Ez a mai japán éttermek tipikus teaszertartása. |
|
|
| |
| A Rinji az improvizált teaszertartás, legalábbis abban az értelemben, hogy nem kötődik napszakhoz. Tulajdonképpen azt jelenti, „amikor kedved tartja”, éppen ezért előfordulhat teljesen spontán, vagy valamilyen különleges körülmény, vagy eszköz meghatározásával. |
|
|
| |
| Az Atomi nagyon érdekes szertartás, amire csak a vendéglátóhoz nagyon közelálló személyek jogosultak, csak úgy akárkit sohasem hívhatnak meg Atomira. Az Atomi azt jelenti, hogy az előző (reggeli, vagy déli) szertartást megidézve, annak „maradékára” alapozva, tehát ugyanazokat az eszközöket és teát használva koichát, vagy usuchát készítünk. |
|
|
| |
| Az Akatsuki talán még az előzőtől is különlegesebb szertartás, amire hajnal előtt kerül sor úgy, hogy a hozzáértő vendégek csendben végig figyelemmel kísérhetik, hogyan készíti fel a vendéglátó a teret a hajnali (tehát a saját) teaszertartásukra. Ez az intim légkörű, sőt azon is túlmenő, a színfalak mögött zajló előadás nagy hozzáértést és tapasztalatot kíván, csak a legrátermettebb vendéglátók vállalkozhatnak rá. |
|
|
| Fontos, de nem alap chaji továbbá: az esküvői, a napéjegyenlőséget ünneplő, a halálra emlékező tsuizen, a holdat csodáló tsuki szertartás, ami külön temaekben tartható, de ugyanez vonatkozik arra a szertartásra, aminek központjában (a tea mellett) a hó (yuki) és a téli környezet figyelése áll, vagy a mindenki által ismert hanami, olyan szertartás, aminek hátterét a sakura virágzása adja. Meisui az a chaji, amit egy különösen híres forrás vizére alapoznak. Ezek az alap szituációk, amik azután számtalan, (nekem úgy tanította a mesterem, hogy) több, mint 800 különböző temae előadásba tagozódnak. |
|
|
Online teabolt
Nyitólap
