A chasen alapanyaga egy különösen kemény bambuszfajta, a hachiku ( Phyllostachys heronis), amit két-három éves korban télen vágnak, amikor a rovar kártevők nem fenyegetik a termést. A bambuszt először érlelni kell, ez úgy történik, hogy megfelelő, kezelhető hosszúságúra vágják, majd közel egy óráig forró vízben kezelik, hogy a késztermék elszíneződését okozó olajokat eltávolítsák a fa anyagából. Ezután egy hónapig a napon szárítják, majd további egy-két évig zárt raktárakban tárolják.További chasen alapanyagok, a kurotake, azaz fekete bambusz (Phyllostachys nigra), a susutake (a japán parasztházak nyílt tűzhelye fölötti tetőzetet tartó bambusz darabjaiból, amik sötétbarnára színeződtek a füsttől és az időtől, esetleg 2-300 éves daraboki is is lehetnek, és ennek megfelelően ritka és drága), valamint a zöld, nem érlelt bambuszból készült chasen az aodake (igazi bambusz), avagy madake, ha újévi bambusz készül belőle. A chasenek igen eltérő stílusokat képviselhetnek annak ellenére, hogy alapvetően ugyanazzal a módszerrel készülnek, csakis kézi munkával és csakis avatott szakemberek kezéből . Egy mester napi 5-6 chasen elkészítésére vállalkozhat.
A chasen eldolgozandó vége a csomóhoz közelebb, feldolgozandó vége a csomótól távolabb esik. A csomótól 10,5 cm-re esik a chasen vége, ha azt kis csészében használják és 12,7 cm-re, ha nagyobb chawanban kell majd szolgálnia.
A chasen alsó felének külsejéről egy vékony héjat eltávolít a mester. Ez teszi lehetővé, hogy a bambusz gyorsan felszívja a nedvességet és a vékony szálak ne törjenek el. A bambuszt ezután egy éles késsel. nyolc vágással tizenhat részre osztják.
A tizenhat csíkot a mester óvatosan kifelé hajtja, majd a csíkokat koncentrikusan kettévágja, a belső, puhább részt eltávolítja.Ezután a bambuszcsíkokat egyenként tíz, nem egyenlő, hanem váltakozó nagyságú további pálcára hasítja. A nagyobb pálca vastagsága a kisebb duplája. A kisebb pálcákat befelé, a vastagabbakat kifelé rendezi. Bár ehhez is használ speciális eszközöket, a kéz, az ujjak munkája és tapasztalata döntő jelentőségű.
Ezután következik a legfontosabb, egyben legnehezebb fázis. A bambuszt forró vízben áztatva meglágyítja, majd a chasen készítője minden kis pálcát "megélez", egészen addig, amíg minden pálcika az aljától a tetejéig egyforma vastagságú nem lesz, természetesen úgy, hogy lehetőleg minden pálca egyforma legyen. Ezt a készítő állandóan (tapintással) ellenőrzi. A pálcák egyöntetű, éles megformálása fogja meghatározni a chasen és a vele készített tea minőségét.
A külső bambuszpálca sor végét egy élező kés tompa végével befelé hajlítja, pödri. Ezen a ponton a chasen félig kész, hagyományosan ettől kezdve nők vették át a megmunkálást.
A külső pálcasor külső oldalát megtisztítják, mint a hegyező a ceruzát, megakadályozva ezzel, hogy a tea hozzátapadjon.
Egy pamutzsineget vezetnek el a külső sor pálcái között oda és vissza, ezzel választják szét végérvényesen a külső és a belső sort. A belső sor csúcsát összesodorják, ha kell, a csúcsán összekötik. A következő pamutzsineg csak fele ilyen hosszú és a bambuszt összekötő zsineget köti át kívülről, általában fekete színben, de lehet zöld, kék, vagy egyes szertartások előírásai szerint piros is.
Végül kézzel és egy bambusz fésűvel rendezik végleges formába a chasent.