HOJI-CHA, HOUJI-CHA -ほうじ茶 IRULT-PIRULT-TEA
|
|
A Yanagi birodalom, vagyis a tea harmadik, negyedik szedéséből származó, alacsony tápértékű és koffeintartalmú teák tagja a Hojicha, vagyis a pörkölt zöld tea. A gyártási folyamat nem különbözik más yanagi teákétól, rövid hervasztás, és gőzölés után három-, négyszeres sodrás kezdődik, (ezek közül az első erőteljesebb, a többi kíméletesebb). Késő ősszel, télen megszokott látvány egész Japánban, hogy a teaházak előtt szabadtéri kemencéket, sütőket állítanak fel, amiben az előkészített őszi teát, annak utolsó szedését sütik. Az illat átjárja az egész utcát és messze terjedve jelzi, hogy menthetetlenül beköszöntött az ősz. Az egy Hojichát sokféle mester, bolt és stílus bontja megszámlálhatatlanul sok részre, találkozhatunk kitűnő senchából enyhén, éppenhogy pirított hojichával, vagy éppen túlsütött, csak szárakból álló teával. Ezt a sütött, különösen fanyar, savas ízű teát Bo-Hojicha-nak hívjuk és ez Hokuriku (Japán középső részének) „nemzeti” itala. A sütés különösebb kényeztetés nélkül hagyományosan faszenes „kályhákban” 180 Co-on történik egészen addig, amíg a tea elnyeri mélybarna színét. A gourmet hojichákat ezzel szemben 130-150 Co-on sütik 15-20 percig, többször forgatva, nagy odafigyeléssel. A sütők kicsi, hordozható szerkezetek néhány kilogrammnyi tea sütésére alkalmasak. Elterjedt a még egyszerűbb, wokban történő sütés is. Egy ilyen, „frissen sült” hojicha isteni ital, muskotályos ámbraszerű öntettel, a zölden néha kellemetlenül erős ízű, vastag, érett levelek, így papírvékonyra sodortan és „angolosan”sütve egészen különleges itallá válnak. Emlékeztetnek szinte minden létező teára, beleértve a gyümölcsös feketéket és a Wuyi Yan cha sötét wulongokat, rendkívül könnyű, szinte törékeny ízúek. Ízükben nyoma sincs az égettségnek, kesernyésségnek, messze fent a szájpadláson világítanak. Minél sütöttebb egy hojicha, annál erősebb aromákat kínál, ugyanakkor elegendően édes is. |
|
|
A teasütés sok japán tea elkészítésénél szerepet kap, a hojichán kívül legismertebb talán a tamaryokucha néhány sütött változata. Míg tehát a sütés alapvető fázisnak számít a teakészítésben, bárhova is menjünk a világon, a japán teasütés utólagos, élvezeti célú, aromafokozó, ízlágyító sütés. A sütés változatossága végtelen különösen, ha figyelembe vesszük, hogy sor kerülhet rá a szárítás előtt, vagy a szárítás után, nyílt lángon, parázson, faszénen, kályhában és sütőben. A sütés fontos mozzanata az utánsütés, amikor a már megpirított teát csupán 95 Co-on sütik néhány percig. A sütött teák koffeintartalma a megszokottnál jóval kevesebb, de erről nem csak a sütés, hanem elsősorban az alapteaként szolgáló bancha tehet. Akárhogy is, Japánban és Japánon kívül a hojicha jellegzetes és ideális kísérő tea. |
|
|
|
|
|
|
| |