A   japán   tea   történelme


 


   A tea felfedezésével kapcsolatos mondák egészen a Három császárság mítikus időszakáig (i.e. 2852-2205) visznak vissza az időben. Ezzel szemben a teaivás gyakorlatával kapcsolatos írásbeli források csak jóval később, a Han-dinasztiából (i.e. 206- i.sz. 220) származnak. Ebben az időszakban orvosi alkalmazását említik, illetve írásos feljegyzések tanúskodnak az első szecsuáni teaületetvényekről. Az Északi és a Déli-Dinasztia időszaka során (317-589) már finom, mindennapi italként és élvezeti cikként említik, míg a középső T’ang időszakában (618-907) már hatalmas népszerűségre tett szert és széles körben elterjedt. Éppen a Shang Yüan kor első évében, 760-ban írta Lu Yü híres Teáskönyvét (Cha Ching). A tea forrásairól bővebben itt olvashat.


A könyv magyar fordításban elérhető itt, vagy a Terebess oldalon Tokaji Zsolt fordításában. Első európai fordítása: Marco Ceresa 1990. Angolul először: Francis Ross Carpenter Boston 1974.

  Lu Yu nyito oldal
  "A tea egy nagy fáról származik"

Lu Yü teáskönyvének nyitóoldala

 

 

Bár Japánban teát, egészen pontosan a Lu Yü által is leírt préselt teát (dancha, vagy diancha) már a Nara korszakban (VIII. sz.) is fogyasztottak, a IX. században vált a társadalmi érintkezés fontos részévé. Az uralkodó fogadásain, az arisztokrácia összejövetelein rendszeressé vált a használata, míg a a kolostorokban, templomokban a papok és szerzetesek a szutra olvasások végeztével, meditáció előtt itták. A teára való első fennmaradt japán hivatkozás a Shôsôin Bunsho (Iratok a Shôsôin császári irattárából), ami megemlít egy keserű ízű „da” néven nevezett teafajtát. A tea első udvari használatáról Shômu császár uralkodásával kapcsolatosan maradt fenn beszámoló: e szerint 729-ben Shômu mintegy száz szerzetest hívott meg az udvarba, hogy előadják neki a Nagy Kegyelem Szutráját. A felolvasát tea felszolgálása követte. Hivatalos iratokban a tea először Kônin hatodik évében (815-ben), egy Saga császár uralkodásának idejében keletkezett szövegben szerepel. Ebben az áll, hogy "amikor az Uralkodó meglátogatta Ômi tartományt, Eichû érsek személyesen szolgált fel teát Sûfukuji Őfelségének”(1). 805-ben Saichô teamagokat vitt a kontinensről Japánba és azokat a Hiei hegy lábánál a sakamotói kolostorban ültette el. Ugyanezt később Japán más vidékein is megismételte. A XI.század közepén egy Joujin joujinnevű szerzetes (1011-81) teáscsészéket, úgynevezett chawan teáscsészéket vitt a Song dinasztia Kínájából haza és nem sokkal később az első porrá őrölt tea (mocha-matcha) matchais feltűnt a szigetországban. Mégis egészen a XI. sz. végéig a tea szerepe a buddhista szertartások kísérőitalára korlátozódott. (1)

Hayashiya Tatsusaburo - Nihon no Chasho (Japán tea munkák)
erre tovább
Erre tovább    
 
Ugrás az oldal tetejére